A hőkezelési folyamatban tíz általánosan használt oltási módszer létezik, beleértve az egyközegű (víz, olaj, levegő) oltást; kettős közegű oltás; martenzit fokozatú oltás; martenzit fokozatú kioltási módszer az Ms pont alatt; bainit izoterm Oltási módszer; összetett kioltási módszer; előhűtéses izotermikus kioltási módszer; késleltetett hűtéses kioltási módszer; kioltó öntempós módszer; permetezéses oltási módszer stb.
1. Egyközeges (víz, olaj, levegő) oltás
Egyközepes (víz, olaj, levegő) oltás: Az edzési hőmérsékletre felhevített munkadarabot edzőközegbe hűtjük, hogy teljesen lehűljön. Ez a legegyszerűbb kioltási módszer, és gyakran használják szénacél és ötvözött acél egyszerű formájú munkadarabokhoz. Az oltóközeget az alkatrész hőátbocsátási tényezője, edzhetősége, mérete, alakja stb. szerint választjuk ki.
2. Dupla közepes oltás
Kettős-közepes edzés: Az edzési hőmérsékletre felmelegített munkadarabot először az Ms-pont közelébe hűtjük egy erős hűtőkapacitású oltóközegben, majd átvisszük egy lassú hűtőközegbe, hogy szobahőmérsékletre hűtsük le, hogy eltérő hűtési hűtést érjünk el. hőmérséklet-tartományban, és viszonylag ideális kioltási hűtési sebességgel rendelkezik. Ezt a módszert gyakran alkalmazzák összetett formájú alkatrészek vagy nagy széntartalmú acélból és ötvözött acélból készült nagy munkadarabok esetén. Gyakran használnak karbon szerszámacélokat is. Az általánosan használt hűtőközegek közé tartozik a víz-olaj, víz-nitrát, víz-levegő és olaj-levegő. Általában vizet használnak gyorshűtéses oltóközegként, és olajat vagy levegőt használnak lassú hűtőközegként. A levegőt ritkán használják.
3. Martenzit fokozatú kioltás
Martenzites fokozatos kioltás: az acélt ausztenitizálják, majd folyékony közegbe (sófürdő vagy lúgfürdő) merítik, amelynek hőmérséklete valamivel magasabb vagy valamivel alacsonyabb, mint az acél felső martenzitpontja, és megfelelő ideig tartjuk, amíg a belső, ill. az acél részek külső felületei A középhőmérséklet elérését követően a rétegek levegőhűtésre kerülnek, és a túlhűtött ausztenit az oltás során lassan martenzitté alakul. folyamatot. Általában kisméretű, összetett formájú és szigorú alakváltozási követelményekkel rendelkező munkadarabokhoz használják. Ezt a módszert gyakran használják gyorsacél és erősen ötvözött acél szerszámok és öntőformák edzésére is.
4. Martenzit fokozatú kioltási módszer Ms pont alatt
Martenzit fokozatos kioltási módszer Ms pont alatt: Ha a fürdő hőmérséklete alacsonyabb, mint a munkadarab acél Ms-e és magasabb, mint Mf, akkor a munkadarab gyorsabban hűl le a fürdőben, és a fokozatos hűtéssel megegyező eredmény érhető el nagyobb méret esetén is. Gyakran használják nagyobb, alacsony edzhetőségű acél munkadarabokhoz.
5. Bainites izotermikus oltási módszer
Bainit izoterm hűtési módszer: A munkadarabot fürdőbe hűtik, amelynek az acél és izoterm bainit alacsonyabb hőmérséklete van, így az alacsonyabb bainit átalakulás következik be, és általában 30-60 percig a fürdőben tartják. A bainites ausztemperálási folyamat három fő lépésből áll: ① ausztenites kezelés; ② ausztenitizáló hűtési kezelés; ③ bainit izoterm kezelés; általánosan használt ötvözött acél, nagy széntartalmú acél kisméretű alkatrészek és gömbgrafitos öntvények.
6. Összetett kioltási módszer
Összetett kioltási módszer: először a munkadarabot Ms alá kell hűteni, hogy 10-30% térfogatarányú martenzitet kapjunk, majd az alsó bainit zónában izotermát, hogy martenzit és bainit szerkezeteket kapjunk nagyobb keresztmetszetű munkadarabokhoz. Általánosan használt ötvözött szerszámacél munkadarabok.
7. Előhűtés és izoterm kioltási módszer
Előhűtéses izotermikus kioltási módszer: fűtési izoterm oltásnak is nevezik, az alkatrészeket először alacsonyabb hőmérsékletű (Ms-nél nagyobb) fürdőben hűtik le, majd magasabb hőmérsékletű fürdőbe helyezik át, hogy az ausztenit izotermikus átalakuláson menjen keresztül. Alkalmas gyenge edzhetőségű acél alkatrészekhez vagy nagy munkadarabokhoz, amelyeket meg kell erősíteni.
8. Késleltetett hűtés és kioltás módszere
Késleltetett hűtéses kioltási módszer: Az alkatrészeket először levegőben, forró vízben vagy sófürdőben Ar3-nál vagy Ar1-nél valamivel magasabb hőmérsékletre előhűtjük, majd egyközepes oltást végeznek. Gyakran használják összetett formájú és széles körben változó vastagságú alkatrészekhez, amelyek kis alakváltozást igényelnek.
9. Oltási és öntemperációs módszer
Edzés és önedzés módja: A teljes megmunkálandó munkadarabot felmelegítjük, de az edzés során csak az edzendő részt (általában a munkadarabot) merítjük az oltófolyadékba és lehűtjük. Amikor a bemerítetlen rész tűzszíne eltűnik, azonnal vegyük ki a levegőre. Közepes hűtésű oltási folyamat. A kioltó és öntemperáló módszer a mag nem teljesen lehűlt hőjét használja fel a felületre a felület temperálására. Az ütésállóságra gyakran használt szerszámok, például vésők, lyukasztók, kalapácsok stb.
10. Permetezéses kioltási módszer
Porlasztásos oltási módszer: Olyan oltási módszer, amelyben vizet permeteznek a munkadarabra. A vízhozam nagy vagy kicsi lehet, a szükséges oltási mélységtől függően. A porlasztásos oltás módszere nem képez gőzfilmet a munkadarab felületén, így a vízes kioltásnál mélyebben edzett réteget biztosít. Főleg helyi felületi oltásra használják.
Feladás időpontja: 2024.08.08