A hőkezelési folyamatban tíz általánosan használt kioltási módszer létezik, beleértve az egyközeges (víz, olaj, levegő) kioltást; a kettős közeges kioltást; a martenzites fokozatos kioltást; az Ms-pont alatti martenzites fokozatos kioltási módszert; a bainites izotermikus kioltási módszert; az összetett kioltási módszert; az előhűtéses izotermikus kioltási módszert; a késleltetett hűtéses kioltási módszert; az öntemperáló kioltási módszert; a porlasztásos kioltási módszert stb.
1. Egyetlen közeg (víz, olaj, levegő) kioltás
Egyközeges (víz, olaj, levegő) edzés: A kioltási hőmérsékletre felmelegített munkadarabot egy kioltóközegbe hűtik le teljesen. Ez a legegyszerűbb kioltási módszer, és gyakran alkalmazzák egyszerű alakú szénacél és ötvözött acél munkadarabok esetében. A kioltóközeget az alkatrész hőátadási együtthatója, edzhetősége, mérete, alakja stb. alapján választják ki.
2. Dupla közeges kioltás
Kettős közegű edzés: A kioltási hőmérsékletre hevített munkadarabot először nagy hűtőkapacitású kioltóközegben közel Ms pontra hűtik, majd lassan hűlő kioltóközegbe helyezik, hogy szobahőmérsékletre hűljön, és elérje a különböző kioltási hűtési hőmérséklet-tartományokat, és viszonylag ideális kioltási hűtési sebességgel rendelkezzen. Ezt a módszert gyakran alkalmazzák összetett alakú alkatrészekhez vagy nagyméretű, magas széntartalmú acélból és ötvözött acélból készült munkadarabokhoz. Gyakran használnak szénacélokat is. A gyakran használt hűtőközegek közé tartozik a víz-olaj, a víz-nitrát, a víz-levegő és az olaj-levegő. Általában a vizet használják gyors hűtésű kioltóközegként, az olajat vagy a levegőt pedig lassú hűtésű kioltóközegként. A levegőt ritkán használják.
3. Martenzites fokozatos edzés
Martenzites fokozatos edzés: az acélt ausztenitesítik, majd folyékony közegbe (sófürdőbe vagy lúgos fürdőbe) merítik, amelynek hőmérséklete kissé magasabb vagy kissé alacsonyabb, mint az acél felső martenzites pontja, és megfelelő ideig ott tartják, amíg az acél alkatrészek belső és külső felülete eléri a közeg hőmérsékletét. Miután a rétegek elérik a közeg hőmérsékletét, levegővel hűtik őket, és a túlhűtött ausztenit lassan martenzitté alakul a kioltási folyamat során. Általában kis, összetett alakú és szigorú alakváltozási követelményekkel rendelkező munkadarabokhoz használják. Ezt a módszert gyakran alkalmazzák gyorsacél és erősen ötvözött acél szerszámok és formák edzésére is.
4. Martenzites fokozatos edzési módszer az Ms pont alatt
Martenzites fokozatos edzési módszer Ms pont alatt: Amikor a fürdő hőmérséklete alacsonyabb, mint a munkadarab acéljának Ms értéke és magasabb, mint az Mf, a munkadarab gyorsabban hűl a fürdőben, és ugyanazok az eredmények érhetők el, mint a fokozatos edzésnél, nagyobb méretek esetén is. Gyakran használják nagyobb, alacsony edzhetőségű acél munkadarabokhoz.
5. Bainit izotermikus oltási módszer
Bainites izotermikus edzési módszer: A munkadarabot egy alacsonyabb bainites hőmérsékletű és izotermikus fürdőbe edzik, hogy alacsonyabb bainites átalakulás menjen végbe, és általában 30-60 percig tartják a fürdőben. A bainites ausztenites hőkezelési folyamat három fő lépésből áll: ① ausztenites kezelés; ② ausztenites utóhűtéses kezelés; ③ bainites izotermikus kezelés; általánosan használják ötvözött acélban, nagy széntartalmú acél kisméretű alkatrészekben és gömbgrafitos öntöttvas öntvényekben.
6. Összetett kioltási módszer
Összetett edzési módszer: először a munkadarabot Ms alá hűtik, hogy 10–30% térfogatarányú martenzitet kapjanak, majd izoterm módon edzik az alsó bainitzónában, hogy martenzites és bainit szerkezetet kapjanak nagyobb keresztmetszetű munkadarabokhoz. Általában ötvözött szerszámacél munkadaraboknál használják.
7. Előhűtés és izotermikus oltási módszer
Előhűtéses izotermikus edzési módszer: más néven fűtéses izotermikus edzés, az alkatrészeket először alacsonyabb hőmérsékletű (Ms-nél nagyobb) fürdőben hűtik le, majd magasabb hőmérsékletű fürdőbe helyezik át, hogy az ausztenit izotermikus átalakuláson menjen keresztül. Alkalmas rosszul edzhető acél alkatrészekhez vagy nagyméretű, auszteniteszt igénylő munkadarabokhoz.
8. Késleltetett hűtési és kioltási módszer
Késleltetett hűtéses edzésmódszer: Az alkatrészeket először levegőn, forró vízben vagy sófürdőben előhűtik az Ar3 vagy Ar1 hőmérsékletnél valamivel magasabb hőmérsékletre, majd egyetlen közegben történő edzést végeznek. Gyakran használják összetett alakú és nagymértékben változó vastagságú alkatrészekhez, amelyek kis deformációt igényelnek.
9. Edzési és önedzési módszer
Edzési és önedzési módszer: A teljes megmunkálandó munkadarabot felmelegítik, de edzés közben csak az edzendő részt (általában a munkadarabot) merítik a hűtőfolyadékba és hűtik le. Amikor a be nem merített alkatrész tűzszíne eltűnik, azonnal vegyük ki a levegőre. Közepes hűtésű edzési eljárás. A edzési és önedzési módszer a nem teljesen lehűlt magból származó hőt használja fel a felületre való átvitelhez a felület megeresztése érdekében. Az ütésállóság érdekében általában használt szerszámok, például vésők, lyukasztók, kalapácsok stb.
10. Permetezéses oltási módszer
Permetezéses edzési módszer: Olyan edzési módszer, amelynek során vizet permeteznek a munkadarabra. A víz áramlása lehet nagy vagy kicsi, a kívánt edzési mélységtől függően. A permetezéses edzési módszer nem képez gőzfilmet a munkadarab felületén, így mélyebb edzett réteget biztosít, mint a vizes edzés. Főként helyi felületi edzéshez használják.
Közzététel ideje: 2024. április 8.